AI-keresők: hogyan találja meg a ChatGPT a cégedet?

Hogyan kerülök be az AI-válaszokba?

Kezdjük a legfontosabbal, mert ezt a legdrágább rosszul tudni.

A Google fejlesztői dokumentációja 2025 decemberében ezt rögzítette: nincs semmilyen külön követelmény ahhoz, hogy egy oldal megjelenjen az AI-összefoglalókban vagy az AI-módban. A feltétel annyi, hogy az oldal indexelve legyen, és megjelenhessen belőle kiemelt részlet. 2026 júliusában a Google külön útmutatót adott ki kifejezetten a generatív keresőre, és abban is ugyanezt mondja ki: a generatív keresőre optimalizálni ugyanaz, mint a keresésre optimalizálni — tehát továbbra is SEO.

Ez rossz hír annak, aki külön AI-csomagot akar eladni havidíjjal. És jó hír neked, mert nem két rendszert kell megépítened, hanem egyet, rendesen. Hogy az az egy miből áll, arról külön oldal szól.

Egy dolgot viszont mondjunk ki már itt: hogy pontosan mi alapján válogat forrást egy AI-modell, azt egyetlen szolgáltató sem hozta nyilvánosságra. Sem az OpenAI, sem a Google. Minden „AI-rangsorolási faktor” lista, amit olvasol — beleértve ezt az oldalt is —, megfigyelés egy mintán, nem kimutatott ok-okozat. Aki ennél biztosabbat állít, többet mond, mint amennyit tudni lehet.

Ami tényleg megváltozott: a top 10 már nem elég

Ha egy dolgot viszel el erről az oldalról, ez legyen az.

2025 nyarán az Ahrefs egymillió AI-összefoglalót és 1,9 millió idézetet nézett át. Azt találták, hogy az idézett oldalak 76%-a a Google első tíz találata közt szerepelt. Vagyis aki bent volt a top 10-ben, arra jó eséllyel az AI is hivatkozott.

2026 márciusában ugyanez a cég 863 ezer találati oldalt és négymillió idézett címet mért újra. Az arány 37,9%-ra esett. Az idézetek 31,2%-a a 11–100. helyről jött, 31%-a pedig olyan oldalról, ami a top 100-ban sincs benne.

Hét-nyolc hónap alatt feleződött az összefüggés a Google-rangsorod és aközött, hogy idéz-e az AI. Az ok az, hogy a rendszer a beírt kérdést több alkérdésre bontja, és mindegyikre külön keres — így olyan oldalak is bekerülnek a válaszba, amiket a találati lista első oldalán soha nem látnál.

Mit jelent ez egy kis cégnek? Két dolgot, és a sorrend számít:

• Nem kell a top 10-be verekedned magad ahhoz, hogy szóba kerülj. Egy jól megírt, konkrét oldal egy szűk kérdésről akkor is bekerülhet egy válaszba, ha a nagy kifejezésre esélyed sincs a portálok ellen. Egy kivitelezőnek a „hány lakásos társasháznál kell műszaki ellenőr” jellegű kérdés reálisabb terep, mint a „lakásépítés”.
• Attól még nem lett felesleges a rangsorod. Az idézetek jó része továbbra is onnan jön, és ha a keresőben egyáltalán nem vagy fent, akkor az AI-ban sem leszel. Ez nem helyette van. Ez mellette.

Mikor NE foglalkozz az AI-keresőkkel

Hat helyzet van, amikor ez nem éri meg. Előre kimondjuk, mert ezen lehet a legtöbbet spórolni.

• Ha nincs oldalad, vagy nincs indexelve. Ez a belépő, és nincs alóla kivétel. Írd be a Google-be, hogy `site:` és utána a domainedet szóköz nélkül. Ha nem jön semmi, minden más ráér.
• Ha a döntés a térképen dől el. Fodrász, autószerelő, cukrászda, kutyakozmetika: ott a vendég nem AI-t kérdez, hanem megnézi, ki van 4 km-en belül és hány csillagos. Ott előbb a Google Cégprofil és az értékelések jönnek, és azok ingyen vannak.
• Ha egyszeri, kis értékű munkát adsz el. Ha egy megbízás pár tízezer forint és nincs visszatérés, a tartalomgyártásra fordított hetek nem jönnek vissza.
• Ha nem tudsz olyat leírni, amit más még nem írt le. A Google 2026-os útmutatója pont ezt kéri: ne ismételd, amit már ezren leírtak, vagy amit egy modell magától is elő tud állítani. Ha az egyetlen ötleted az, hogy „legyen blog”, akkor még nincs miről írni. Öt telefonhívás az ügyfeleiddel többet ér ilyenkor, mint öt cikk.
• Ha most is csúszol a munkákkal. Ez ugyanaz a szabály, mint mindenhol: a láthatóság csak felerősíti azt, ami van. Ha nincs kapacitás, előbb az.
• Ha valaki AI-láthatósági havidíjat kér, és nem tudja megmondani, mit fog mérni. Ez nem a szolgáltatóról szól, hanem az ajánlatról: kérdezz rá, honnan fogja tudni, hogy sikerült. Ha a válasz az, hogy „majd látszik”, akkor nem fog látszani.

Hét dolog, amit ma délután el tudsz kezdeni

Mind a hét ingyenes, és egyikhez sem kell szakember. Pipáld ki, ami megvan.

Mibe kerül, és mit nem ígérünk meg

Nem árulunk külön AI-kereső csomagot. Nem azért, mert nem tudnánk mit írni rá, hanem mert a Google saját dokumentációja mondja ki, hogy ez ugyanaz a munka. Külön havidíjat kérni azért, amit a rendes tartalom- és oldalmunka amúgy is tartalmaz, nem lenne tisztességes.

Ami tényleg pénzbe kerül, az a tartalom. Nálunk egy weboldal 350 000 Ft-tól indul, a szövegek megírásával együtt; a legtöbb megbízás 500 000 Ft körül alakul; több oldalas rendszer 1 millió Ft környékén kezdődik. Minden ár nettó. Külön tartalomgyártási árlistánk nincs: a szövegek megírása a weboldal-munkában van benne.

Amit nem ígérünk meg — és amit kérdezz meg mástól is:

• Nem ígérjük, hogy megjelensz a ChatGPT válaszában. Senki nem tudja megígérni, mert a forrás-kiválasztás nincs nyilvánosságra hozva, és hetek alatt átrendeződhet. A Semrush három hónapon át követte, mit idéz a ChatGPT: augusztus elején a válaszok közel 60%-ában szerepelt a Reddit, szeptember közepére ez tíz százalék körülre esett. Ilyen ingadozásra garanciát vállalni nem lehet.
• Nem ígérünk határidőt arra, hogy „mikorra lesz meg”. A tartalom elkészülésére igen, a hatásra nem.
• Nem árulunk llms.txt-t szolgáltatásként. Hogy miért nem, arról lejjebb külön szakasz szól. Nekünk van egy, és nem hisszük róla, hogy dolgozik.

Erre nem írunk ide példát. Azt, hogy egy adott oldal megjelent-e egy AI-válaszban, csak konkrét kérdéssel és dátummal együtt lenne értelme állítani — és ilyen ellenőrzésünk egyelőre nincs. Ha lesz, ide kerül.

Amit sokan még mindig hisznek

Ezek közül négyet mi is hittünk még tavaly. A cáfolat mindegyiknél megnevezett forrásból jön, nem véleményből.

• „Ha benne vagyok a top 10-ben, az AI is engem idéz.” 2025 nyarán ez nagyrészt igaz volt, 2026 tavaszára már nem — fent végigvettük a számokat.
• „Rakjunk ki egy llms.txt-t, és bekerülünk az AI-válaszokba.” A Google 2026-os útmutatója szó szerint kimondja, hogy a kereső figyelmen kívül hagyja az ilyen gépi fájlokat. John Mueller, a Google munkatársa 2026 júniusában úgy fogalmazott, hogy a fájl hatásáról jelenleg senki nem tud semmit, mert évek óta létezik, és egyik AI-rendszer sem használja.
• „A schema.org strukturált adat a belépő az AI-válaszokba.” A Google szerint nem követelmény, és nincs hozzá speciális jelölés. Az Ahrefs 1885 olyan oldalt követett, amely 2025 augusztusa és 2026 márciusa között schemát kapott, és 4000 kontroll-oldalhoz hasonlította őket: érdemi idézettség-növekedést nem mértek. A schema ettől még hasznos — csak nem erre.
• „Fel kell darabolni a tartalmat apró darabokra, hogy az AI megértse.” A Google kifejezetten cáfolja: nincs ilyen követelmény, a rendszerei értik a többtémás oldalt.
• „A GPTBot beengedése kell ahhoz, hogy a ChatGPT idézzen.” Az OpenAI három külön robotot használ, és összekeverni őket drága hiba. A részletek lejjebb.
• „Az AI Overviews még csak angolul van, ránk nem vonatkozik.” A Google saját súgója Magyarországot az elérhető országok között, a magyart pedig a támogatott nyelvek közt sorolja fel.
• „Minél több említés a neten, annál jobb.” A Google útmutatója szerint a mesterségesen hajtott említések keresése nem annyira hasznos, mint amilyennek látszik. A valódi, szerkesztői említés más kategória.

Mi az az idézhető bekezdés, és hogyan írsz ilyet?

Ez az egyetlen írás-technikai dolog, aminek van mérési háttere.

A GEO fogalmát egy 2024-es tudományos konferenciacikk vezette be (Princeton és IIT Delhi kutatói). A saját mérőkészletükön azt találták, hogy a generatív válaszokban való láthatóság akár 40%-kal növelhető, és a leghatékonyabb beavatkozások ezek voltak: konkrét statisztika a szövegben, szó szerinti idézet, és megnevezett hiteles forrás. Fontos korlát: ez egy kutatási mérőkészleten mért eredmény, nem a te piacodon, és nem is magyarul.

A gyakorlati fordítása egyszerű. Minden oldalad tetején legyen egy bekezdés, ami túléli, ha kivágják. Ha valaki kimásolja a szövegkörnyezet nélkül, akkor is teljes válasz maradjon.

Egy rossz és egy jó bekezdés, egymás mellett

Nézzük konkrétan. Ez a mondat semmit nem ér kivágva:

• *„Cégünk több évtizedes tapasztalattal áll ügyfelei rendelkezésére a rendezvényszervezés területén.”*

Ez viszont önmagában is megáll:

• *„Egy 80 fős esküvő nálunk péntek délutántól vasárnap délig tart, a helyszín kizárólagos használatával. Az ár a vendégszámtól és a hónaptól függ; júniusban és szeptemberben magasabb. A foglaláshoz 30% előleg kell, a fennmaradó rész az esemény előtt két héttel esedékes.”*

A különbség nem a stílus. A második megnevezi a dolgot, számot mond, és feltételt köt hozzá. Pontosan azt tartalmazza, amit egy AI-válasz be tud emelni, és amit egy ember is el tud olvasni.

Négy szabály, amivel ilyet írsz:

• A címsor legyen az a kérdés, ahogy az ügyfél kérdezi. Nem „Szolgáltatásaink”, hanem „Mennyibe kerül egy 80 fős esküvő?”.
• A válasz a címsor alatt kezdődjön, ne három bekezdéssel lejjebb. A bevezető, amiben előbb elmondod, milyen fontos a téma, kivágva semmit nem ér.
• Legyen benne egy szám, egy határidő vagy egy feltétel. Ha nincs, akkor nem válasz, hanem hangulat.
• Ne írd bele, hogy „ahogy fentebb írtuk”. Egy kiemelt bekezdésben ez üresen áll.

Amit a Google ehhez hozzátesz: ne tördeld apró darabokra a tartalmat. Egy oldal szólhat több dologról, csak legyen benne minden témához egy megfogható válasz.

Entitás-egység: hogy mindenhol ugyanannak a cégnek lássanak

Az AI-válaszok nem oldalakat kezelnek, hanem dolgokat: cégeket, helyeket, termékeket, embereket. Az Ahrefs mérése szerint egy AI Mode-válasz átlagosan 3,3 ilyen dolgot említ meg, egy AI-összefoglaló 1,3-at — vagyis ahol hosszabb a válasz, ott több nevet mondanak ki, és annál fontosabb, hogy a tiéd egyértelmű legyen.

Az egyértelműség itt nem elmélet, hanem gépiesen ellenőrizhető dolog:

• Egy név, egy írásmód. Ha a weboldalon „Kovács és Társa Kft.”, a Cégprofilban „Kovács és Tsa”, a Facebookon meg „Kovács Építőipar”, az három név. Válassz egyet, és írd át a többit.
• Egy cím, egy telefonszám, ugyanabban a formátumban. Mindenhol.
• Ugyanaz a leírás. Nem szó szerint, de ugyanaz a szolgáltatás, ugyanazokkal a szavakkal.
• Ami már nem működik, azt vedd ki. A régi profil, a lejárt aldomain, a megszűnt szolgáltatás-oldal is jel — csak rossz.

Itt jön a mi saját hibánk, amiből ez a szabály lett. A weboldalunk gépi adatcsomagjában — abban a láthatatlan részben, ami a keresőknek mondja meg, kik vagyunk — hónapokig ott állt egy LinkedIn-cím, ami nem létezett. Nem rosszindulatból: valaki beírta, a link technikailag válaszolt, és senki nem nyitotta meg. Azóta nálunk az a szabály, hogy csak olyan profil kerülhet bele, amit tartalmilag megnéztünk — a puszta „nem hibás a link” nem bizonyíték. Egy hibás cím rosszabb, mint a semmi, mert kitalált tényt állít a keresőknek.

Ugyanebből a körből egy döntés, amit érdemes átvenni: a saját adatcsomagunkban szándékosan nem helyi vállalkozásként jelöljük magunkat, mert az olyan telephelyet feltételez, ahová az ügyfél bemehet, nálunk viszont bejegyzett székhely van. A hamis helyi-jelölést a Google el is utasíthatja. Ha nincs ügyfélfogadó helyed, ne állítsd, hogy van. Ha van, az egy másik oldal témája.

Miért a saját domaineden éljen a tartalom?

Ez az a pont, ahol a legtöbb magyar kisvállalkozás a legtöbbet veszít, és a legkevésbé látja.

A szakmai tudásod jó eséllyel megvan — csak Facebook-posztokban, Instagram-képaláírásokban és e-mailekben él. Amit egy ilyen helyre írsz, az nem a tiéd abban az értelemben, hogy nem tudod átszerkeszteni két év múlva, nem tudod egy oldalra rendezni, és nem tudsz rá hivatkozni.

Ez nem azt jelenti, hogy a közösségi felület felesleges. Az ellenkezője igaz: a Google a Facebook- és Instagram-oldalakat is ki szokta dobni a találatok közt, és a videós tartalom az egyik leggyorsabban mérhető csatorna. A sorrend viszont ez: a tudás a saját domaineden lakik, a közösségi felület pedig odavezet.

Egy példa: a posztokból saját oldal lett

Egy önfejlesztéssel foglalkozó szolgáltatónál pontosan ezt csináltuk: a korábban Facebookra kiszórt gondolatait vittük fel a saját oldalára — átírva, nem másolva, hogy ne ugyanaz jelenjen meg két helyen. Az érv nem az volt, hogy „legyen blogod”, hanem hogy ha valaki rákeres a témára, akkor őt hozza be a találat, és hogy egy AI-válasz név szerint tudja ajánlani.

Amit ilyenkor javasolni szoktunk, ha most kezded:

• Ne folyamatosan töltődő blogot tervezz. Öt jól megírt oldal, ami az értékrendedről, a munkádról és a folyamatodról szól, többet ér, mint húsz féloldalas poszt.
• A folyamatot mutasd meg, ne a terméket. Egy agrár-kereskedőnél a termék maga egy fehér zsák — azt nincs értelme fotózni. A teljes út viszont az elejétől a végéig bemutatható képpel és rövid szöveggel, és pont ez az, amiről írni is lehet.
• A részletet lenyíló fülekbe teheted. A hosszú szakmai leírás így nem zsúfolja tele az oldalt, de attól még ott van a lapon.
• Azokat a szavakat használd, amiket az ügyfeleid. Nem azt, ahogy a szakmában nevezitek. Ezért éri meg leírni szóról szóra, mit kérdeznek telefonon.

Kell schema.org? Kell llms.txt? A mi saját válaszunk

Ez a két kérdés jön a legtöbbször, és a válasz mindkettőre kényelmetlen.

A strukturált adat (schema.org). A Google szerint nem követelmény a generatív kereséshez, és nincs hozzá külön jelölés. Az Ahrefs kontrollcsoportos vizsgálata sem mért érdemi idézettség-emelkedést a schema bevezetése után: az AI Mode és a ChatGPT felé mért néhány százalékos elmozdulás a zaj szintjén maradt.

Mi mégis használjuk — de nem AI-kapcsolóként. Azért van rajta az oldalunkon, hogy a keresők pontosan tudják, kik vagyunk, mivel foglalkozunk és hogyan lehet elérni minket, és hogy a különböző találati megjelenésekre jogosultak legyünk. Ettől nem fogunk rangsorolni semmilyen kifejezésre — ahhoz szöveg kell. Ezt a mondatot szó szerint benne hagytuk a saját kódunkban, hogy fél év múlva se felejtsük el.

Az llms.txt. Ez egy fájl, amit néhány éve azért találtak ki, hogy az AI-rendszereknek megmondja, mi van az oldaladon. A helyzet 2026-ban ez:

• A Google 2026-os útmutatója kimondja, hogy nem kell új gépi olvasású fájlt, AI-szövegfájlt vagy jelölést készíteni ahhoz, hogy megjelenj a keresésben — a Google Search figyelmen kívül hagyja őket.
• John Mueller (Google) 2026 júniusában úgy fogalmazott, hogy a hatásáról jelenleg senki nem tud semmit, mert a fájl évek óta létezik, és egyik AI-rendszer sem használja.
• Az SE Ranking közel 300 000 domainen vizsgálta: nem talált érdemi összefüggést a fájl megléte és az AI-idézettség között — sőt amikor kivették a modelljükből, a pontosság javult.
• A HTTP Archive 2025-ös felmérése szerint a fájlt fenntartó oldalak nagyjából 40%-ánál ez egy SEO-bővítmény automatikus alapértelmezése, tehát nem is tudatos döntés.

Az elterjedtségére egyébként vadul eltérő számok keringenek — a webegészre mért kétszázalék körüli értéktől a nagyobb domainekre mért tíz százalékig. Ezek különböző populációk; egyik szám sem idézhető „az” elterjedtségként.

És most a saját korlátunk: a scrollai.hu-n van llms.txt. Egy délutánba került, nem árt, és ha egyszer mégis elkezdenék használni, ott lesz. De nem hisszük róla, hogy dolgozik, és nem áruljuk szolgáltatásként. Ha valaki AI-láthatósági tételként árazza neked, kérdezd meg, mire alapozza — nem támadásból, hanem mert a válaszból kiderül, hogy olvasta-e a Google saját dokumentációját.

A robotok — és a JavaScript-csapda

Itt van két technikai dolog, amiért érdemes valakit megkérdezni, aki ért hozzá. Mindkettő csendben tud ártani.

Az OpenAI három külön robotot használ, és nem ugyanazt csinálják. A saját fejlesztői dokumentációjuk szerint:

• OAI-SearchBot — ez az, amelyik a ChatGPT keresési válaszaiba beemel. Amelyik oldal ezt kizárja, az nem jelenik meg a ChatGPT keresési válaszaiban.
• GPTBot — ez a modell tanításához gyűjt. Nem ez felel a keresésben való megjelenésért.
• ChatGPT-User — ez akkor tölt be egy oldalt, amikor egy felhasználó műveletet indít. Nem automatikus begyűjtő.

A gyakorlati következmény: aki csak a GPTBotot engedi be, de az OAI-SearchBotot tiltja, kimarad a ChatGPT keresési válaszaiból. És fordítva: aki a GPTBotot kizárja, attól még megjelenhet a keresésben. Ez a kettő két külön döntés — az egyik arról szól, tanuljanak-e belőled, a másik arról, ajánljanak-e. Mueller ehhez azt tette hozzá, hogy a legfontosabb tennivaló egyszerűen az, hogy ne blokkold őket.

Amit a robotok egy része nem lát

A JavaScript-csapda. A Vercel és a MERJ közös mérése szerint a nagy AI-begyűjtők nem futtatnak JavaScriptet: a ChatGPT és a Claude robotja letölti a JS-fájlokat, de nem hajtja végre őket — a Google és az Apple robotja viszont rendereli az oldalt. Ha tehát a szövegeid csak a JavaScript lefutása után jelennek meg, egy részük üresnek látja az oldaladat.

Ennek van egy fontos korlátja, amit ki kell mondani: ez a mérés 2024 decemberéből való. Azóta sem újabb független teszt, sem szolgáltatói bejelentés nem került nyilvánosságra. Vagyis a „a szöveg legyen benne a kiszolgált oldalban” tanács védhető, de másfél éves adatra épül. Mi ettől függetlenül így építünk, mert a másik irányban nincs nyereség.

Az ellenőrzés két perc: nyisd meg az oldalad forrását, és keress rá a főcímedre vagy egy jellemző mondatodra. Ha nincs benne, kérdezd meg a fejlesztőd, kiszolgálás közben renderelt-e az oldal.

És egy dolog az ellenkező irányban. 2026-ban a Google bevezetett egy kapcsolót a Search Console-ban, amivel egy oldal kiléphet az AI-felületekről úgy, hogy a normál keresésben marad — korábban ez csak a kiemelt részlet feladásával volt lehetséges. A súgó szerint ez nem rangsorolási jel. A modelltanításhoz ez nem elég, ahhoz külön eszköz kell. Hogy Magyarországon már elérhető-e, nem derült ki: a Google fokozatos bevezetésről ír.

Mit lehet ebből mérni, és mit nem?

Rossz hírrel kezdve: keveset, és bizonytalanul. A Semrush 2026-os felmérése szerint a marketingvezetők 45%-a nem tudja megbízhatóan mérni a saját márkája AI-láthatóságát. Ez nem a te hiányosságod.

Amit hivatalosan kapsz. A Google 2026. június 3-án elindította a Search Console generatív AI teljesítmény-riportjait. Ez megjelenítéseket mutat AI-összefoglaló, AI Mode és Discover bontásban, oldalanként, országonként, eszközönként és időben. A bejelentés kattintás-metrikát nem sorol fel — vagyis abból, hogy hányan jöttek is át, ez a riport önmagában nem ad képet.

Amit magadnak kell csinálnod. Havonta egyszer futtasd le ugyanazt az öt kérdést, amit fent felírtál, ugyanabban a három felületen, és írd le, kiket dob ki. Húsz perc. Három hónap múlva látod az irányt. Két dolgot vegyél figyelembe:

• Egyetlen mérés pillanatkép. A Semrush három hónapos vizsgálata azt találta, hogy egy-egy forrás idézettsége hetek alatt hatszorosára vagy hatodára változhat.
• Nem ugyanaz a két Google-felület. Az Ahrefs 540 ezer lekérdezés-páron mérve mindössze 13,7% átfedést talált az AI-összefoglalók és az AI Mode idézetei között. Ha az egyikben szerepelsz, a másikban meg nem, az nem hiba.
• A platformok sem egyformák. A Semrush mérése szerint a ChatGPT átlagosan tizenöt forrást idéz egy válaszban, a Gemini hármat. Ugyanaz a láthatóság máshogy néz ki a kettőben.

A legolcsóbb mérőeszköz viszont nem szoftver. Kérdezd meg minden érdeklődőtől, hol hallott rólad először — ne csak azt, honnan kattintott. Aki hetekig olvasgatta az oldaladat, majd rákeresett a cégnevedre, az a webanalitikában keresésként fog megjelenni. Havi néhány megkeresésnél ez a leírt válasz többet ér minden statisztikánál; hogy hova írd, arról a sales funnel oldalon van egy lista.

Elveszi-e az AI-válasz a forgalmadat?

És a nagy vita, hogy elveszi-e a forgalmat. Itt őszintén: nincs eldöntve.

• A Pew Research 900 amerikai felnőtt böngészési adatait mérte 2025 márciusában. Ahol volt AI-összefoglaló, a látogatások 8%-ában kattintottak hagyományos találatra; ahol nem volt, 15%-ában. Magára az összefoglalóban szereplő forráslinkre a látogatások 1%-ában kattintottak.
• A SparkToro mérése szerint 2026 első négy hónapjában az amerikai Google-keresések 68%-a végződött kattintás nélkül, szemben a 2024-es 60%-kal. A szerző maga jelzi, hogy az évek adatai különböző panelekből jönnek, tehát nem tökéletesen összemérhetők.
• A Google ezzel szemben 2025 augusztusában azt állította, hogy a keresésből a weboldalakra menő összes organikus kattintás éves összevetésben nagyjából stabil. A bejegyzés semmilyen számot vagy grafikont nem közöl az állítás alátámasztására.

Magyar piacra publikált mérést egyikről sem találtunk. Amit érdemes hozzátenni: a Statcounter szerint 2026 júliusában a Google világszerte a keresőpiac 91,31%-át adta, tehát a klasszikus kereső nem tűnt el. És a generatív oldalon sem stabil a felosztás: a Similarweb mérése szerint a ChatGPT részesedése egy év alatt körülbelül háromnegyedről a felére esett, miközben a Gemini nőtt. Egyetlen platformra építeni ma kockázatosabb, mint tavaly volt.

Hogy néz ki ez élesben: két példa

Ugyanaz a hat lépés, két nagyon különböző cégen.

Egy esküvőhelyszín a Balaton-felvidéken. Az AI-válasz itt nem azt a kérdést kapja, hogy „esküvőhelyszín”, hanem azt, hogy „hol tarthatok 80 fős esküvőt úgy, hogy a vendégek ott is alszanak”. Amit ehhez meg kell írni: hány főt bír a hely, mi az, ami kizárólagos használat és mi nem, hány szoba van, meddig szólhat a zene, mikor kell az előleg, és mi történik, ha esik. Egy-egy bekezdés mindegyikre, kimásolható formában. A galéria ehhez semmit nem ad — sőt, ha automatikusan betölt, még lassít is. A képek külön szekcióba valók, hogy ne a betöltési idő rovására menjenek: nálunk a főoldalra 1,5, maximum 2 másodperc a cél.

Egy agrár-kereskedő, aki vetőmagot forgalmaz. Itt a vásárló idősebb, a döntés ajánláson múlik, és a termék maga egy fehér zsák — látványból nincs mit kihozni. A tartalom viszont van: fajtánként egy kártya, mögötte a szakmai adatok, plusz a teljes folyamat bemutatása az elejétől a végéig. Ezt mi kutatásból állítjuk össze, és az ügyfél szakmailag validálja, mielőtt kimegy — nálunk ez a szerződésben is benne van, mert a szakmai tartalom valóságáért a megrendelő felel. Egy AI-válasz pont az ilyen konkrét adatot tudja beemelni: fajta, tulajdonság, kiszerelés, szállítási terület.

Ami a kettőben közös, és ami nálad is igaz lesz:

• Nem a cégről szól, hanem egy döntésről, ami előtt az ügyfél áll.
• Van benne szám, feltétel vagy határidő. Enélkül nincs mit idézni.
• A saját domainen van, nem egy poszt mélyén.
• A tartalmi felelősség ki van osztva. Nálunk a szakmai állítást mindig az ügyfél hagyja jóvá. Amit forrásból nem tudunk igazolni, azt inkább megkérdezzük, mint hogy leírjuk.

Hogy ez a négy hova illeszkedik a teljes képbe — mi jön előtte és mi utána —, rétegenként itt vettük végig.